Termékek
Főmenü
logo
  • Honeywell
  • Ariston
  • Viessmann
  • Saunier Duval
  • Bosch
  • Vaillant
  • Buderus
  • Rendamax
  • Remeha
  • Ferroli
  • CelsiusPlussz
  • TOTYA
  • Hajdu
  • Reflex
  • Computherm
  • WATTS
  • Atmos
  • Immergas
  • Vogel & Noot
  • Fernox
Hasznos tippek
  • Puffer tároló

    Egy puffer tároló nélküli rendszert (direkt rendszert) naponta többször be kell indítani az elegendő
    hő biztosításához.A kazán üzemeltetésekor leghatékonyabb (hatásfokkal) levegő leszabályozása nélkül ég el a tüzelőanyag, de ebben az esetben a folyamatosan termelődő felesleges energiát érdemes a rendszerbe beépített puffer tárolóban elraktározni, addig amíg felhasználásra nem kerül. Mindez azt jelenti, hogy egy megfelelően méretezett puffer tartálycsatlakoztatásával akár a költségek 50%-a is megtakarítható.

    • Ha a rendszerben nincs puffer tartály a felesleges energia a kéményen távozik, vagy eloltással kukába kerül.
    • Ha a rendszerben van puffer tároló minimális energia veszhet el, a rendszer szabályozható, a begyújtási (fűtési) ciklus akár 24 órára is elnyújtható így az életünk komfortosabbá válik.
    • Ha a rendszerben van puffer tartály, időjárás függő szabályozás a rendszer tökéletesen szabályozható, fűtési ciklusok hosszabbra nyújthatóak, a hatásfok és a gazdaságosság maximális. Ezzel a megoldással akár 70% fűtési költség is megtakarítható.

     

    A puffer tároló előnye különösen az átmeneti időszakokban jelentkezik, amikor nincs szükség akkora hőenergiára, amekkorát a kazán megtermel, a felesleget a puffer tartály eltárolja - a megtermelt hőenergia nem megy veszendőbe.

  • Hogyan működik és miért jó a puffer tartály?

    A gyűjtőtartály pufferként és a rendszerben körbeáramoltatott víz köztes fűtési energia tárolójaként szolgál. A kazán felmelegíti a vizet a puffer tartályban, a tartályból a forró víz pedig eljut az egyes fogyasztókhoz. A puffer tartály működése egyszerű és azon a fizikai elven alapul, hogy a forró víz könnyebb a hideg víznél. Mialatt a kazánból forró víz áramlik a tartály felső részébe, addig hideg víz kerül kiszivattyúzásra a puffer tároló aljából. Ha helyesen van beállítva ez a folyamat, akkor igen éles határvonal keletkezik a forró és a hideg víz között.

    Puffer tartállyalhosszú szüneteket lehet elérni,nem kell olyan gyakran begyújtani a kazánt, mint amilyen sűrűn akkor lenne rá szükség, amikor a kazán közvetlenül a fűtési rendszerhez van csatlakoztatva.Így jelentősen jobban kihasználhatja a tüzelőanyag által felszabadított energiát, mindeközben optimális feltételeket biztosít a környezettudatos fűtéshez.

    A hatásfok növekedése mellet a tökéletesebb égésnek köszönhetően a füstgáz összetétele is javul, kevesebb szennyezőanyagot jut a levegőbe. A kazán és a kémény kormozódása megszűnik.

  • Mennyi idő alatt térül meg?

    Egyszerű matematika! Egy évben átlagosan 5 hónapot (kb 150 nap) fűtünk. A kazánunk teljesítménye a leghidegebb napokra van tervezve. Ez Magyarországon -15 celsius. Évente átlagosan 10-15 ilyen hideg nappal számolhatunk. 135 napon keresztül nincs szükség a kazánunk maximális teljesítményére. Egy átlagos napon +10C esetén a kazánban keletkező energiának csak 10-20% kerül a házba a többi a kéményen távozik.

    Megéri-e nekem, hogy 135 napon keresztül úgy fűtenem, hogycsak a töredékét hasznosítom, a többivelkörnyezetetmelegítem?

    Adott egy átlagos földgázfűtéssel szerelt családi ház Magyarországon, a 80-as években épült, szigetelés nélkül. Ablakok normál üvegezésűek, teljes hő veszteség 20 kW. Fűtési idény fenntartási költsége 350.000 forint. Gázfogyasztás 2300 m3. Gáz fűtőértéke: 34.000J. Teljes hőigény: 78.200.000J

    Vegyes tüzelésű rendszer puffer tartály nélkül: kiszáradt fa fűtőértéke: 17.000J, fa ára 20.000 ft/m3, fa igény a teljes szezonra körülbelül 13.800 kg a nagy veszteség miatt az éves fenntartási költség körülbelül 276.000 ft, tehát nem számottevő a megtakarítás.

    Vegyes tüzelésű rendszer puffer tartállyal: 78.200.000J. Fa fűtőéke: 17.000J fa ára: 20.000 ft/m3. Faigény, mivel a felesleges energiát el tudjuk tárolni: 4600 kg. Fenntartási költség: 92.000 forint.

    A fenti számítások alapján egy átlagos gázfűtési ház fenntartási költsége 70% csökkenthető, amennyiben egy megfelelően kiépített puffer tartállyal kombinált vegyes tüzelésű rendszert építünk. Ezen költségek tovább csökkenthetőek, faelgázosító kazánnal, napkollektorral szerelt szolár fűtés rásegítéssel.

    120nm régi szigetelés nélküli, öreg épület fűtési igénye +5°C esetén 35kW. Fatüzeléssel puffer tartály nélkül naponta 5-6x kell utántölteni a kazánt. A hőmérséklet a lakásban folyamatosan ingadozik. Kazán kormol, mert a levegő hozzáadás minimális, sok az időráfordítás.

    Ugyanezen rendszerpuffer tartállyal szerelve, jól megépített rendszerrel egy begyújtással kifűthető az épület 24 órára. Miért is? +5C esetén a házunk igénye kb 4-6kW. A megtermelt, de fel nem használt 29kW fűtési energiát a puffer tartályban raktározzuk a felhasználás pillanatáig.

  • Puffer tartály, puffer tárolótípusai:

    Több nagy csoportra osztjuk, fűtési és használati meleg víz tartályokra illetve kombi tartályokra.

    • Fűtési puffer tartály: létezik hőcserélő nélküli, egy szolár hőcserélős, két szolár hőcserélős változat. A puffer tartály belülről nem bevonatos ugyanis a fűtési rendszerben nincs levegő, így nem oxidálódik (rozsdásodik).
    • Kombi puffer tartály átfolyós HMV (használati meleg víz) hőcserélővel: létezik egy szolár hőcserélős, két szolár hőcserélős napkollektorokhoz.
    • Kombi puffer tartálytartály a tartályban (indirekt bojler): létezik  egy szolár hőcserélős, két szolár hőcserélővel napkollektorokhoz

    Hőszivattyús rendszerek esetén ugyancsak több változat létezik, ezek abban különböznek, hogy az alacsony hőlépcső miatt a hőcserélő felületük többszöröse a normál hőcserélőknél.

  • Hogyan válasszunk puffer tartályt?

    Elsődlegesen el kell dönteni mire, használnánk a tartály. Fűtési költségünk csökkentésére vagy meleg víz előállítására vagy ezek kombinációjára?

    • Fűtési költségeinket csökkenteni illetve a komforthatást (korszerűsítés) szeretnénk növelni abban az esetben egy megfelelően kiválasztott (méretezett) sima hőszigetelt puffer tartályt kell választani.
    • Napkollektoros fűtés rásegítéses rendszer építése esetén (akár a jövőben) akkor az egy vagy két hőcserélős szigetelt puffer tartályt kell választanunk. Utólagosan a puffer tartályba nem lehet gazdaságosan hőcserélőt építeni.

    Meleg víz illetve fűtés korszerűsítés esetén vagy belső tartályos (160-250L) vagy átfolyós rendszerű hőcserélővel szerelt vagy egy különálló HMV tartályos változatot érdemes választani. Kiválasztáskor döntően a rendelkezésre álló terület határozza meg a pontos típust.

  • Puffer tartály méretezése:

    Fontos tudnivalók a puffer tároló mérete minimum 10l / m2 fűtött élettérnek kell hogy legyen.

    Másik kritérium, a puffer tartályméretezésénél: A puffer tartálynak legalább akkorának kell lennie, hogy a kazán által egy feltöltéssel előállított hőt el tudja raktározni! A szennyezőanyag kibocsájtásra vonatkozó szövetségi törvény szerint a fűtőkazán 25L/kW névleges teljesítménynél kisebb mennyiségű tárolt vízmennyiség nem alkalmazható.

    Pontos puffer tároló méretezéséhez a következő adatokra szükségesek: kazán mérete, fűtési rendszer fajtája (radiátoros, padló, falfűtés, stb). Mindig vegyük figyelembe, hogy a későbbi beruházások is illeszkedjen a tartályunk, akár abban az esetben is ha némileg drágább. Utólagos átalakítások nem mindig megoldhatóak.

    Fűtési melegvíztárolásra alkalmazott puffer tartály térfogatát úgy kell megválasztani, hogy legalább 50 liter víz jusson a kazán futókapacitásának 1kW-jára.

    Napkollektoros, hőszivattyús rendszer estén a tartály kapacitását nagyobbra kell tervezni az optimális működés érdekében (75-100 liter/kW)

  • Puffer tartály bekötése, kiegészítői:

    Alapvető törekedjünk az egyszerűségre. A felfűtött kazánból a forró vizet puffer tárolóba jutatjuk, majd egy keverőszelepen keresztül a lakótérbe. Zárt rendszer építését javasoljuk a rendszer hatékonyabb működéséhez.

    Füstcső termosztát:A rétegtároló szivattyújának működését szabályozza, abban az esetben működteti amikor a kazán füstcsővén (50-300C) a beállított hőmérsékletet érzékel.

    Termosztatikus szelep: Padlófűtés, radiátoros fűtés esetén minden esetben szabályozni kell az előremenő víz hőmérséklete. Egy átlagos tél napon a rendszer 50C előremenő vízzel üzemel. A tartályban felhalmozott 80-85-90C fokos meleg vizet egy keverőszelepen keresztül engedjük a radiátorokba, így a visszatérő vízhez hozzákeverünk a puffer tároló tetejében lévő melegvizet ami biztosítja a folyamatos (24-48óra) üzemet. Léteznek motoros szelepek is erre a funkcióra, amit egy külső időjárás szabályzóval teljesen automatává tehetünk.

    Zárt tágulás tartály: A rendszer légmentessége biztosítható az eszközzel. Fontos az előnyomás ellenőrzése a rendszerbe építésekor.

    Biztonsági, lefúvató szelep: A gyermekeik és saját biztonságuk érdekében javasolt a beépítés

  • Hőszivattyúk

    "Mikor a gázt összenyomjuk annak hőmérséklete emelkedik. Ez a fizikai törvény adja a hőszivattyú működésének alapelvét."

    A hőszivattyú működése leegyszerűsítve, hogy egyik helytől hőt von el és azt egy másik helynek adja át. Ebből következik, hogy pl.: a hűtőszekrény is hőszivattyú: a belsejéből hőt von el és azt a külső térnek adja át. A kompresszoros hűtést a múlt század elején találták fel, és az 1960-as években kezdték el fűtésre használni.A fűtési hőszivattyúknál valamilyen külső, a fűtendő tér hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékletű helyről (például: talaj, víz vagy levegő) von el hőenergiát és azt a fűtendő térnek (például lakás) adja át.

    A hőszivattyúzás egy zárt körfolyamat melyben a munkaközeg halmazállapota folyamatosan változik (gáz és folyékony halmaz között). Előnye, hogy a folyamathoz szükséges külső energia negyede-ötöde, mint a leadott hőenergia.

  • Levegő-víz hőszivattyú rendszerek

    A levegő-víz hőszivattyúk technológiája az elmúlt években rohamosan fejlődött és mára a gyártók készreszerelt és teljes hőigényt kielégítő rendszereket kínálnak lakások és családi házak ellátására. Hátrányuk, hogy a kompresszor által megtermelt hő mennyisége nagymértékben függ a külső levegő hőmérsékletétől. Inverterrel vezérelt kompresszorok beépítésével elérhető, hogy a berendezés mindig alkalmazkodjon a külső hőmérséklethez és a szükséges hőigényekhez. A mai kor modern kompakt levegő-víz hőszivattyúja egy kültéri és egy beltéri berendezésből épül fel, ahol a kültéri egység tartalmazza a hőelvonó hőcserélőt egy ventilátorral, valamint a kompresszort. A kül és beltéri egységet hűtőköri vezetékpár köti össze és a beltéri egység tartalmazza a hőátadó egységet a fűtési rendszer felé, a használati melegvíz termelő egységet, valamint a rendszer teljes elektronikus vezérlését.

    Előnyük, hogy nem szükséges semmilyen hőközvetítő rendszer, azaz talajszonda, vízkút, vagy egyéb hőforrás. Itt a hőforrás maga a levegő.Ez az a technológia, ami gyors fejlődésével, hatékony működésével és könnyű telepítésével a megújuló energiaforrások között a leggyorsabban terjed Európa szerte.

    • Monoblokkos levegő-víz hőszivattyú

    A levegő-víz hőszivattyú lehet monoblokkos rendszerű, ahol a teljes rendszer egy berendezésbe kerül. Ez egy olyan egység, mely a külső levegőből kinyert hőt közvetlenül a keringtetett víznek adja át. Ilyen berendezés 5 kW-os mérettől egészen 1000 kW teljesítményig létezik, így akár ipari alkalmazásokhoz is nagyon előnyösen kapcsolható. A monoblokkos levegő-víz hőszivattyúknál a legfontosabb megoldandó kérdés a fagyveszély. Amennyiben tiszta vizet keringtetünk a rendszerben, a tervezésnél külön figyelmet kell fordítani a fagyveszély elkerülésére, mert a fagyás a berendezés teljes hőközvetítő rendszerét károsítja/tönkre teszi.

    • Split (különválasztott) levegő-víz hőszivattyú

    Ezt a rendszert kimondottan lakossági és közületi felhasználásra fejlesztették ki. A rendszer lényege, hogy a vízkör és az ahhoz tartozó berendezések átkerültek a beltérbe felszerelt beltéri egységbe. Így a fagyveszély teljesen elhárult. Néhány gyártó a rendszert működtető kompresszort inverterrel szereli fel, így a berendezés működése tökéletesen alkalmazkodik a külső hőmérséklethez és a belső igényekhez. Ezek a rendszerek kiemelkedő hatásfokkal látják el fűtési és hűtési feladatukat. A működés teljesen automatikus és a beépített elektromos fűtőbetét 100%-os tartalékfűtést biztosít bármilyen hiba esetére.

    • Használati melegvíz (HMV) hőszivattyú

    A hőszivattyú technológia lényege, hogy nem energiahordozókból (azok elégetése által) állítunk elő hőt, hanem átszállítjuk valahonnan valahová.

    A szivattyúzott hő előnyösen alkalmazható használati meleg víz fűtésére is. A piacon kapható háztartási hőszivattyúk képesek használati meleg vizet is előállítani, azonbanfontos tudni, hogy a fűtési levegő-víz hőszivattyúk a téli (hideg) időszakban lassan tudják előállítani a HMV megfelelő hőmérsékletét, ráadásul a HMV termelés időtartamában a hőszivattyú nem tud fűteni.

    A használati melegvíz hőszivattyúk jellemzője, hogy ezek a berendezések csak a HMV melegítésével foglalkoznak, így biztosított a folyamatos rendelkezésre állás, illetve a technológia is a HMV fűtésére lett optimalizálva. Ezért elmondható, hogy a HMV előállítás optimális módja a direkt HMV hőszivattyú alkalmazása. A tartályos HMV hőszivattyúk (levegő-víz) átlagos éves COP értéke 3,7, azaz a rendszer az elhasznált hő 27%-át fogyasztja el elektromos áram formájában. Egy ilyen berendezés kombinálható napkollektoros rendszerrel is, így az év naposabb felében a napenergia is hozzásegít a takarékos HMV készítéshez.

  • Geotermikus hőszivattyú rendszerek

    A geotermikus hőszivattyú "kettő az egyben" funkciót lát el: hőelvonás révén hűt, valamint az elvont hő leadásával fűt, ezáltal biztosítja a hűtéshez szükséges (hűtőszekrény, klímaberendezés) energiát, valamint a melegvíz előállításához és a téli időszakban a fűtéshez szükséges energiát is - mindezt a környezet károsítása és külön segédberendezés (pl. központi kazán) nélkül!

    A geotermikus hőszivattyúzás takarékossága abban mutatkozik meg leginkább, hogy helyes méretezés esetén, a télen kinyert hőt nyáron visszaszivattyúzza a földkéregbe. Így éves viszonylatban csak puffernek használja a földet és nem történhet még lokális kihűlés sem. A mai modern családi házakhoz készülő geotermikus rendszer egy nagyméretű hűtőszekrényhez hasonlít és tartalmazza a teljes fűtési rendszert, a használati melegvíz készítő egységet, valamint a hűtőmodult is, ami lehet passzív vagy aktív hűtőmodul. A berendezés felügyeletét egy integrált elektronikus vezérlés látja el.

    • Fűtés geotermikus hőszivattyú rendszerrel

    Miként azt az elméleti alapok is mutatják, a geotermikus hőszivattyúzás - főleg a takarékos geotermikus hőszivattyúzás - legalapvetőbb és legfontosabb kérdése a hőforrás, vagyis a hőszivattyú primer oldala. A geotermikus hőszivattyú szekunder oldala pedig maga a közeg, amit fűtünk általa. Ez lehet fűtővíz (pl. központi fűtési rendszernél), de lehet közvetlenül használati melegvíz, vagy egyéb közvetítő közegek.

    • Hűtés geotermikus hőszivattyú rendszerrel

    A geotermikus hőszivattyúknál két lehetséges megoldás kínálkozik a hűtésre. A legtakarékosabb megoldás a passzív hűtés, amikor a föld hőmérsékletével hűtjük az épületet. Ezzel a technológiával nem lehet intenzív hűtő és szárító hatást elérni, de lakóterek hűtésére kiválóan alkalmas és használata gyakorlatilag ingyenes. A másik lehetőség az aktív hűtés, ahol a hőszivattyú belső rendszerével a körfolyamat megfordításával kompresszoros hűtést végzünk. Ez a megoldás akkor ajánlatos, ha az épületben intenzívebb hűtési vagy szárítási igény merül fel, amit passzív módszerrel nem tudunk kielégíteni.

    • Talajhőszivattyú

    A föld, vagyis a lábunk alatt a talaj 60-80 cm-nél mélyebben sohasem fagy meg, és nagyobb mélységben még melegebb is. Kijelenthetjük, hogy Magyarország területén szinte mindenhol tudunk +5 Celsius és +8 Celsius fok közötti keveréket felhozni szondás rendszerrel (fagyálló víz keringtetésével), amely remek megoldás a hőszivattyú táplálására. Ilyen esetben - a levegős rendszer alkalmazásától eltérően - a házunk fűtésével párhuzamosan a földet hűtjük, és a rendszer független a külső hőmérséklettől.

    • Folyadékhőszivattyú

    A kútvizek a leghatékonyabb hőforrások, mivel legalacsonyabb hőmérsékletük többnyire +8 Celsius fok körül mozog, ami a hőszivattyúba vezetve kiváló hatásfokkal fűt. Fontosnak tartjuk azonban hangsúlyozni, hogy a kútból történő hőszivattyúzásnál a megfelelő vízhozam elengedhetetlen a működéshez, valamint a víz visszatáplálása csak egy másik kútba történhet.

  • Hővisszanyerés

    Nyáron, amikor a lakást nem fűteni, hanem hűteni kell, hőfelesleg keletkezik (mint a hűtőszekrény hátulján), ebben az esetben nem a szabadba enged ki a rendszer, hanem a használati meleg vizet melegíti fel vele, majd ha a meleg víz már elérte a kívánt hőfokot csak az utána keletkező hőfelesleget engedi ki a szabadba a rendszer. Tehát a zárt térből (lakásból) elvont hőt hasznosítja (nyeri vissza) a használati melegvíz előállítására.

  • COP - Jóságfok

    A hőszivattyúk  jóságfoka (COP) a hasznos kinyert hőenergia, osztva a  bevitt mechanikai, elektromos és egyéb energiák összegével.Ezt az arányszámot leginkább az egyes típusok összehasonlításhoz használják mind  a vásárlók, mind a gyártók és forgalmazók. Nem szabad elfelejteni, hogy a jóságfokot mindig bizonyos paraméterekhez kötik a gyártók.