Compress 2000 AWF

Műszaki adatok:

• Max. előremenő hőmérséklet: 65°C
• SCOP közepes klíma (előremenő hőmérséklet 55 °C): 3,36
• SCOP közepes klíma (előremenő hőmérséklet 35 °C): 5,21
• Magasság: 864 mm
• Szélesség: 1385 mm
• Mélység: 523 mm
• Nettó súly: 105 kg
• Mért hőteljesítmény (átlagos éghajlati viszonyok): 7 kW
• Mért hőteljesítmény (alacsony hőmérsékletű használat, átlagos éghajlati viszonyok):8 kW
• Szezonális helyiségfűtési hatásfok (átlagos éghajlati viszonyok): 132 %
• Szezonális helyiségfűtési hatásfok (alacsony hőmérsékletű használat, átlagos éghajlati viszonyok): 206 %
• Hangteljesítményszint, kültéri: 59 dB
• Környezettechnikai megjegyzés: Fluorozott üvegházhatású gázokat tartalmaz
• Hűtőközeg típusa: R32
• Hűtőközeg mennyisége: 1,4 kg
• Hűtőközegtöltet CO2-egyenértéke: 0,945 tCO2eq
• Energiahatékonysági osztály: A+++
• EER (A35W7) EN 14511: 3,35
• EER (A35W18) EN 14511: 5,05
• Munkaközeg típusa: R32, tömege: 1,4 kg
• Hidraulikus csatlakozási méretek: 5/4"
• Éves energiafogyasztás* : 3223kWh

(A termék mérete miatt a szállítási költség: 25 000 Ft)

• Hőszivattyúk

  A hőszivattyús fűtés sokkal hatékonyabb mint a tisztán elektromos fűtések , de jelentős megtakarítást érhetünk el a gázfűtéshez képest is.

  A hőszivattyús készülékek hűtő-fűtő elven működnek és ez a legfontosabb különbség az elektromos fűtésekhez képest, annak ellenére hogy a hőszivattyút sokan az elektromos fűtésekhez sorolják.

  A gázfűtés és az elektromos fűtések hatásfoka sosem lehet 100% feletti, hiszen a gázfűtésnél a gázban levő energia távozik az égéstermékkel. Az elektromos ellenállásokon alapuló megoldások már képesek a közel 100%-os hatásfokkal működni de nem képesek a befektetett energiánál több hőenergiát juttatni. A hőszivattyú viszont igen.

  

• A hőszivattyú működése

  A hőszivattyú a felhasznált áramot nem arra fordítja hogy felmelegítse a levegőt, hanem ogy az egyik helyről egy általunk kiválasztott másik helyre szivattyúzza a hőenergiát. A hagyományos fűtési módokhoz képest hőszivattyúval és klímával harmad,-negyed annyival kevesebb energiát kell felhasználni.

  Pl: 1m3 levegőt 1,2-1,3 KJ energiával lehet 1°C -kal felmelegíteni. Ha mi ezt az energiát nem elő akarjuk állítani, hanem  át akarjuk szivattyúzni egyik helyről a másikra, akkor az 0,3-0,4 KJ energiába kerül jelenleg.

  • A gáz felmelegszik mert a keringető gázt a kompresszor összenyomja.
  • A felmegedett gáz átadjá a hőenegriát a víznek/levegőnek egy hőcserélőben
  • A nagy nyomású gáz a hőcserélőben lehűl így lecsapodik, folyékonnyá válik
  • A folyékony hűtőközeget elvezetik egy nyomáscsökkentőn így elveszíti a nyomás nagy részét ennek eredményeképpen lehűl.
  • Egy hőcserélőbe bekerülve lehűti környezetét, felmelegszik illetve elpárolog az alacsony nyomású,hideg folyadék
  bezár
• A hőszivattyú hatásfoka

  A hőszivattyúknak a hatásfokát COP-ben, hűtésnél EER-ben adják meg.

  COP:az az arányszám ami 1Kwh energia átszivattyúzásához szükséges.

  Ez a szám nagyban függ az időjárástól ezért a SCOP, SEER a szezonális éves szinten mutatja meg.

  Minél alacsonyabb a külső hőmérséklet és minél melegebb hőmérsékletű vizet szeretnénk előállítani annál jobban csökken a hőszivattyú hatékonysága

  

  bezár
• Levegő-víz hőszivattyú rendszerek

  A levegő víz hőszivattyúkat gyorsan és egyszerűen telepíthetőek hűtésre, fűtésre és melegvíz előállítására.

  A levegő-víz hőszivattyú egy hőcserélőn keresztül a közvetítő közeget hűti vagy fűti nem közbetlenül a levegőt.

  A levegő -víz hőszvattyúk ahogy a nevében is benne van az energia nagy részét a levegőből nyerik. A magas hőtartalmú levegőből nyeri ki az energiát.

  • Monoblokkos levegő-víz hőszivattyú

  A levegő-víz hőszivattyú lehet monoblokkos rendszerű, ahol a teljes rendszer egy berendezésbe kerül. Ez egy olyan egység, mely a külső levegőből kinyert hőt közvetlenül a keringtetett víznek adja át. A monoblokk rendszerú hőszivattyú egyblokkos rendszer amely azt jelenti a hőszivattyú minden alkatrésze a melegvíz-tárolón kívül egy külső hőszivattyú egységben található.A monboblokk rendszerre csatlakoztathatnak radiátorokat de akár padlófűtést is. A monoblokk hőszivattyús rendszereket hívhatjuk kompakt kültéri egységnek is hiszen nem az épületben helyezik el.

  • Split (különválasztott) levegő-víz hőszivattyú

  A SPLIT hőszivattyú a nevében szereplően egy osztott hőszivattyú, ahol a hőszivattyú rendszer áll egy kültéri és egy beltéri egységből, amelyet össze kell csöveznie az F-gáz vizsgás szakembernek , amely klímatechnikai csövezésben fog a hűtőközeg áramlani a két egység között, egy egész rendszert kiépítve

  bezár
• Geotermikus hőszivattyú rendszerek

  A geotermikus hőszivattyú  a földből nyert hőenergiát hasznosítja. A talajszondák segítségével nyerik ki a földből ezt továbbítva a rendszerbe ahol fűtésre célra illetve melegvíz előállításra lehet használni.

  A talajszonda (geotermikus hőszonda) egy függőlegesen a talajba telepített eszköz, amely 50-200 m mélyről szállítja a felszínre a földhőt.

  Az adott talajszondás hőszivattyú rendszerhez szükséges talajszondák számát a talajminőség mellett a kinyerni kívánt hőenergia határozza meg.

  A talajszondás hőszivattyú rendszer környezetbarát, hosszú távon költséghatékony megoldást kínál az energiafelhasználásban.

  Méterenként kb. 50 W teljesítménnyel lehet számolni talajszerkezettől függően - természetesen magasabb bekerülési költségen
  

  Mivel nyáron aktív vagy passzív módon helyiséghűtésre használhatók, a talajszondák különösen komfortosak.

  bezár
• HMV hőszivattyú

  A HMV hőszivattyú a melegvíz előállításra a kinti a hőt használja így rendkívül hatékony napkollektoros rendszerrel összekötve még kedvezőbb. A nyári, tavaszi időszakban a napenergia segítségével képes a használati melegvíz előállításra.

  A HMV hőszivattyú nagy részében a levegőből vonja ki az energiát így kínál környezetbarát megoldást használóinak,kisebb százalékben az elektromos áramot használja működéséhez.

  bezár